Kray, a sárkány barlangja

[Darth Blade]

Itt él Krayt, 1 sárkány...

[Darken Keinar]

Több órás gyaloglás után végre megérkeztünk. Egy hatalmas barlang bejáratánál álltunk. A barlangból a bûz mellett sötét erõ is áradt. Lassan elindultunk a bejárat felé. A buckalakók megtorpantak.
-Ha bementek a biztos halál vár rátok.
-Azt te csak hiszed. -mondja Blade.
-Tõlem bemehettek, de fegyver nélkül. Sajnálom, de ez a parancs.
A buckalakók fenyegetõen felemelik a fegyvereiket.
~Még nem tudod, hogy mekkora hibát követsz el.~
Ökölbe szorítom a kezem, és az erõre koncentrálok.
A buckalakó felemelkedik, és fuldokolni kezd. A többi ilyedten hátralép, majd felemeli a fegyverét.
Blade felemeli az elsõ ötöt, és nekidobja a többinek. A buckalakók elestek, mi pedig elõkaptuk a kardjainkat.
Könnyû dolgunk volt. 20 másodperc sem telt el, és a buckalakók halottak voltak. Azonban túl nagy zajt csaptunk. Hirtelen dübörgés hallatszik, és reng a föld.
Egy hatalmas, és félelmetes lény bontakozik ki a barlang sötétjébõl...

[Darth Blade]

A sárkány hatalmas volt. Volt egy kis szerencsénk azzal, hogy tüzet Nem fújt. Támadásba lendült. Mi elugrottunk előle. Dobáltuk rá a fénykardokat. A Dagobah-i szörnyen több sebet ejtettek kardjaink. majd megpróbáltuk z erőt használni de sikertelen volt. Felugrott Darken a hátára én pedig eltereltem a figyelmét. Teljesen beleszúrta a szörny hátába a kardját, de az nem szúrta át még a bőrét se teljesen, így nem is fájt neki, inkább csiklandozta!
-Vmit ki kéne találni-kiálltotta nekem.
-Igazad van!-és ekkor rájöttem. Csapda kell. hasonlóan mint a Dagobahn:
-Rá kell omlasztanunk a barlangot! Gyere le a hátáról!-kiálltottam, majd rögtön ott termett.
-Rendben. Koncentráljuk az erőnket arra a sziklára! Mutattam rá egy elég éles végű, a plafonból kiálló sziklába. Amíg ezt csináltuk a szörny még a hátával volt elfoglalva. Úgy fél perc után a szikla megmozdult, majd kiszakadt a helyéről. Telibe kapta a szörnyet, majd földrengés következett és úgy 600 szikla zúdúlt rá. Mi épp elég távolálltunk tőle, de még mi is ugrálgattunk, hogy kikerüljük a nálunk akár 10szer nagyobb sziklákat. Mikor vége lett az egésznek a szörnyt teljesen betemette a barlang. Intettem Darkennek, hogy kezdjük el a kövek leemelését a szíve hlyénél.
Belekezdtük a munkába....

[Darken Keinar]

A hatalmas kövektõl nagyon elfáradtunk, de amint haladtunk befelé, kezdett elmúlni a fáradtság.
-Ennek a szívnek is olyan lehet az ereje, mint az elõzõnek. -mondom.
-Valóban. De sokkal erõsebb nála.
Most egy hatalmas szikla következett, amit csak együtt tudtunk megmozdítani. Mögötte megláttuk a sárkány oldalát. Odamentem, és hosszas fáradozás után sikerült egy lyukat vágnom az oldalába.
-Most én jövök. -szóltam hátra Bladenek, majd undorodva bemásztam a sárkány hasába. Irtózatosan büdös volt. Alig tudtam megállni, hogy ne hányjam el magam. Az erõ segítségével visszatartottam a lélegzetem. Hamarosan megtaláltam a szívét. Áradt belõle a sötét oldal. Erõsebbnek éreztem magam mellette. Kivágtam a szívét, és kicipeltem a szörnybõl. Nagyon nehéz lehetett a méretébõl ítélve, de alig éreztem a súlyát. Kiérve örültem, hogy végre vehetek levegõt. Elindultunk a hajóhoz, messzire elkerülve a buckalakók táborát.