Post by Luke Skywalker on Feb 23, 2006 12:20:52 GMT 1
Lando Calrissian
Kártyajátékos. Csirkefogó. Maga biztosan imádná. Ez volt Han Solo elsietett jellemzése az õ régi cimborájáról, Lando Calrissianról. Ha a leírás pontos, az épphogy’ csak egy felszínes jellemzés a bonyolult szerencsejátékosról. Calrissian otthon van az árnyékos tapogatózásban valami eléréséhez; az alvilági társadalom behálózza az egész galaxist. Noha õ fejvadászokkal, gengszterekkel és törvényen kívüliekkel komázik, fõ különbsége abban rejlik velük szemben, hogy a legdrágább és legdivatosabb ruhákkal fedi el bensõjének igazi oldalát. Landonak van stílusa és rangja; egy kevés talán akadna feleslegbe is. Õ egy kifinomult ízlésû ember, és nem enged egy kicsit sem környezetének legjavából, tulajdonából, megjelenésébõl, és nõi társaságából.
Mikor Han és Lando újra találkoztak, hallhattad beszélgetésüket, de nem volt köztük mindig barátság és bajtársiasság. Solo és Calrissian régebben riválisok voltak. Egy keserves pont a kettejük közti harcban a Millenium Falcon tulajdonlásának kérdése. A megtévesztõen rozoga szállítóhajó korábban Calrissiané volt, és hatalmas lelki fájdalmára elvesztette azt egy heves Solo elleni sabacc játszmán. Noha Solo ragaszkodott az õ becsületes és megérdemelt nyereményéhez, Calrissian csendesen megkérdõjelezte Solo gyõzelmét, bár ezzel csak még jobban felpiszkálta a correliait.
A két barát közül Lando volt az elsõ, aki a “becsületes” úton kezdett járni, és ez néhány csempész számára rosszabb, mint a halál. Kivonta magát a rohanó, menekülõ csempészéletbõl, és letelepedett Felhõváros repülõ világában, a Bespin nevû gázplanétán. Lando a város ügyintézõ iparmágnása lett, és övé lett a hasznot hajtó Tibanna-i gázlelõhely üzemeltetése. Ahol egyszer Lando önmaga számára nézett szét, most miniszterként Felhõváros embereinek millióiért találta magát felelõsnek. Ennek ellenére Lando ügyesnek találta magát a közigazgatási szolgálatban, és élvezte az életet üzletemberként és közösségi vezetõként, majdnem annyira, mint hamiskártyásként.
Lando új világa összeomlott számára, mikor a Birodalom megérkezett Felhõvárosba. Nem sokkal a Hoth-i csata után a Sötét Lord, Darth Vader, és a maszkos fejvadász, Boba Fett meglátogatta õt. A Falcon nyomban jártak, és csapatuk átvette az irányítást Felhõváros felett, és arra kényszerítették Calrissiant, hogy játssza a Birodalom kezére Solot. Cserébe a Birodalom nem avatkozott volna Felhõváros belügyeibe, és elismerte volna független kolóniának. Calrissiannak választania kellett – egy barátja élete szemben sok-sok ember életével.
Vonakodva bár, de Calrissian elfogadta a Birodalom ajánlatát, és csapdába csalta Solot. Vader azonban folyton felrúgta a megállapodást, de Calrissiannak nem volt ereje megállítani õt. A kártyás alaposan megtanult egy fontos leckét: soha ne bízz egy Sötét Nagyúrban.
Mikor már ki volt terítve az összes lap, Lando átlátta, hogy veszített. Habár Solo karbonitba fagyasztva útban volt az aljas gengszter, Jabba, a Hutt felé, Calrissian megragadta a kezdeményezést, hogy helyrehozza hibáját. Kiszabadította Solo barátait, Leia Organa-t és Chewbaccát, és figyelmeztette Felhõváros lakosságát a Birodalom hatalomátvételére. Calrissian vezette a szökést az Ezeréves Sólymon a városból. Segített kiszabadítani sebesült Luke Skywalkert, mielõtt visszatért volna a menekülõ Lázadók Szövetségi flottájához.
Calrissian önként jelentkezett egy vakmerõ küldetésre Solo kiszabadításához Jabba, a Hutt tatooine-i palotájából. Egy páncélba rejtõzött, Jabba számos névtelen szkiff õrei egyikének kiadva magát, és beszivárgott a rezidenciába. Elõnyös helyzetben volt, mikor Skywalker az õ kiszabadítására sietett Carkoon hatalmas gödre fölött.
Az õrök még csak nem is sejtették, hogy õk a lázadók közül valók. Calrissian számos fogolyra vigyázó õrt segített elintézni, és bátran vezette messzire a mentõ szkiffet (könnyû hajó – a ford.) az újra szabad Soloval és barátaival.
Az endori ütközet alatt Calrissian ismét bizonyította bátorságát. Most, mint a Szövetségi Erõk egyik vezére, Lando önként jelentkezett a második Halálcsillag elleni támadás vezetésére, míg a zászlóshajót Ackbar admirális vezette. Korábbi hõstettei a Tanaab-i csatában felkészítették õt a közelgõ ütközetre. Az õ szabadgondolkodású stratégiája bevált Ackbar admirális konzervatívabb taktikája mellett. Mikor a Halálcsillagról bebizonyosodott, hogy harcképes, Ackbar azonnal vissza akart vonulni. Ehelyett Calrissian közvetlenül a Birodalomi Flottát támadta a Szövetségi Flottával, mondván, hogy még mindig könnyebb kitartani velük szemben, mint a Halálcsillag hatalmas szuperlézer fegyvere ellen.
Mikor egy rajtaütõ Lázadó csapat deaktiválta a Halálcsillag oltalmazó védõpajzsát, Lando a csillaghajókat a hatalmas, befejezetlen építménybe vezette. Lando a Falconnal a Halálcsillag “szûk” folyosóin repkedett. Mikor a hatalmas reaktormagba ért, sortüzet zúdított a Halálcsillag fénylõ szívére, ezzel pusztulásra ítélve azt. Ekkor megelõzte az õt követõ hihetetlen mértékû robbanást, és a Millenium Falcon diadalmasan bukkant felszínre a haldokló Halálcsillagból.
Kártyajátékos. Csirkefogó. Maga biztosan imádná. Ez volt Han Solo elsietett jellemzése az õ régi cimborájáról, Lando Calrissianról. Ha a leírás pontos, az épphogy’ csak egy felszínes jellemzés a bonyolult szerencsejátékosról. Calrissian otthon van az árnyékos tapogatózásban valami eléréséhez; az alvilági társadalom behálózza az egész galaxist. Noha õ fejvadászokkal, gengszterekkel és törvényen kívüliekkel komázik, fõ különbsége abban rejlik velük szemben, hogy a legdrágább és legdivatosabb ruhákkal fedi el bensõjének igazi oldalát. Landonak van stílusa és rangja; egy kevés talán akadna feleslegbe is. Õ egy kifinomult ízlésû ember, és nem enged egy kicsit sem környezetének legjavából, tulajdonából, megjelenésébõl, és nõi társaságából.
Mikor Han és Lando újra találkoztak, hallhattad beszélgetésüket, de nem volt köztük mindig barátság és bajtársiasság. Solo és Calrissian régebben riválisok voltak. Egy keserves pont a kettejük közti harcban a Millenium Falcon tulajdonlásának kérdése. A megtévesztõen rozoga szállítóhajó korábban Calrissiané volt, és hatalmas lelki fájdalmára elvesztette azt egy heves Solo elleni sabacc játszmán. Noha Solo ragaszkodott az õ becsületes és megérdemelt nyereményéhez, Calrissian csendesen megkérdõjelezte Solo gyõzelmét, bár ezzel csak még jobban felpiszkálta a correliait.
A két barát közül Lando volt az elsõ, aki a “becsületes” úton kezdett járni, és ez néhány csempész számára rosszabb, mint a halál. Kivonta magát a rohanó, menekülõ csempészéletbõl, és letelepedett Felhõváros repülõ világában, a Bespin nevû gázplanétán. Lando a város ügyintézõ iparmágnása lett, és övé lett a hasznot hajtó Tibanna-i gázlelõhely üzemeltetése. Ahol egyszer Lando önmaga számára nézett szét, most miniszterként Felhõváros embereinek millióiért találta magát felelõsnek. Ennek ellenére Lando ügyesnek találta magát a közigazgatási szolgálatban, és élvezte az életet üzletemberként és közösségi vezetõként, majdnem annyira, mint hamiskártyásként.
Lando új világa összeomlott számára, mikor a Birodalom megérkezett Felhõvárosba. Nem sokkal a Hoth-i csata után a Sötét Lord, Darth Vader, és a maszkos fejvadász, Boba Fett meglátogatta õt. A Falcon nyomban jártak, és csapatuk átvette az irányítást Felhõváros felett, és arra kényszerítették Calrissiant, hogy játssza a Birodalom kezére Solot. Cserébe a Birodalom nem avatkozott volna Felhõváros belügyeibe, és elismerte volna független kolóniának. Calrissiannak választania kellett – egy barátja élete szemben sok-sok ember életével.
Vonakodva bár, de Calrissian elfogadta a Birodalom ajánlatát, és csapdába csalta Solot. Vader azonban folyton felrúgta a megállapodást, de Calrissiannak nem volt ereje megállítani õt. A kártyás alaposan megtanult egy fontos leckét: soha ne bízz egy Sötét Nagyúrban.
Mikor már ki volt terítve az összes lap, Lando átlátta, hogy veszített. Habár Solo karbonitba fagyasztva útban volt az aljas gengszter, Jabba, a Hutt felé, Calrissian megragadta a kezdeményezést, hogy helyrehozza hibáját. Kiszabadította Solo barátait, Leia Organa-t és Chewbaccát, és figyelmeztette Felhõváros lakosságát a Birodalom hatalomátvételére. Calrissian vezette a szökést az Ezeréves Sólymon a városból. Segített kiszabadítani sebesült Luke Skywalkert, mielõtt visszatért volna a menekülõ Lázadók Szövetségi flottájához.
Calrissian önként jelentkezett egy vakmerõ küldetésre Solo kiszabadításához Jabba, a Hutt tatooine-i palotájából. Egy páncélba rejtõzött, Jabba számos névtelen szkiff õrei egyikének kiadva magát, és beszivárgott a rezidenciába. Elõnyös helyzetben volt, mikor Skywalker az õ kiszabadítására sietett Carkoon hatalmas gödre fölött.
Az õrök még csak nem is sejtették, hogy õk a lázadók közül valók. Calrissian számos fogolyra vigyázó õrt segített elintézni, és bátran vezette messzire a mentõ szkiffet (könnyû hajó – a ford.) az újra szabad Soloval és barátaival.
Az endori ütközet alatt Calrissian ismét bizonyította bátorságát. Most, mint a Szövetségi Erõk egyik vezére, Lando önként jelentkezett a második Halálcsillag elleni támadás vezetésére, míg a zászlóshajót Ackbar admirális vezette. Korábbi hõstettei a Tanaab-i csatában felkészítették õt a közelgõ ütközetre. Az õ szabadgondolkodású stratégiája bevált Ackbar admirális konzervatívabb taktikája mellett. Mikor a Halálcsillagról bebizonyosodott, hogy harcképes, Ackbar azonnal vissza akart vonulni. Ehelyett Calrissian közvetlenül a Birodalomi Flottát támadta a Szövetségi Flottával, mondván, hogy még mindig könnyebb kitartani velük szemben, mint a Halálcsillag hatalmas szuperlézer fegyvere ellen.
Mikor egy rajtaütõ Lázadó csapat deaktiválta a Halálcsillag oltalmazó védõpajzsát, Lando a csillaghajókat a hatalmas, befejezetlen építménybe vezette. Lando a Falconnal a Halálcsillag “szûk” folyosóin repkedett. Mikor a hatalmas reaktormagba ért, sortüzet zúdított a Halálcsillag fénylõ szívére, ezzel pusztulásra ítélve azt. Ekkor megelõzte az õt követõ hihetetlen mértékû robbanást, és a Millenium Falcon diadalmasan bukkant felszínre a haldokló Halálcsillagból.